Az a megtiszteltetés érte a Gróf Tisza István Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályát, hogy 1995 után második alkalommal rendezhetett országos szülésznői konferenciát. A résztvevők nagy száma miatt a háromnapos konferenciára a hajdúszoboszlói Béke Hotelben került sor.
Az a megtiszteltetés érte a Gróf Tisza István Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályát, hogy 1995 után második alkalommal rendezhetett országos szülésznői konferenciát. A résztvevők nagy száma miatt a háromnapos konferenciára a hajdúszoboszlói Béke Hotelben került sor.
A jubileuminak is mondható, 20. konferenciát Dr. Zákány Zsolt osztályvezető főorvos nyitotta meg, majd Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő szólt a szakemberekhez. Elöljáróban szomorúságának adott hangot amiatt, hogy nem Berettyóújfaluban rendezték meg a konferenciát, de hát a város nem rendelkezik akkora szálláshellyel, konferenciateremmel, ahol a háromnapos eseményt lebonyolíthatták volna. A képviselő szerint a szülésznő az egyik legfontosabb személy a szülés folyamatában: egy homloktörlés, egy jó szó, egy életre emlékezetessé teszi a szülő nő vajúdását. A legszebb emberi tevékenység az életre segítés – szögezte le a honatya, aki örömhírrel is szolgált: az új egészségügyi törvény szellemében augusztusban januárig visszamenően fizetésemelést kapnak az egészségügyi dolgozók.
Muraközi István polgármester már nem fenntartóként köszöntötte az „albérletben” a szakma képviselőit, akiknek nyugodalmasabb időszakot kívánt a jövőben.
Dr. Muraközi Zoltán, a kórház főigazgatója köszöntőjében a szülészeti-nőgyógyászati osztály sikerének könyvelte el azt, hogy ők szervezhették meg a rangos konferenciát.
A konferencia megnyitója után „Tiszteletbeli szülésznőket” köszöntöttek. Ezt a címet idén ketten érdemelték ki: Dr. Rákóczi István egyetemi tanár Budapestről és Dr. Bedő Tibor, kórházunk főorvosa.
Az előadások sorát Dr. Lampé László, a Magyar Nőorvos Társaság Örökös tiszteletbeli elnöke kezdte, aki Kenézy Gyulának, a Debreceni Bábaképezde alapítójának életútját ismertette. Az előadók valamennyien kiemelték a demográfiai adatok kedvezőtlen alakulását, azt, hogy 30-40 ezerrel többen halnak meg évente, mint ahányan születnek. 130 ezer újszülött kellene, páronként 2,1 gyermek, ezzel szemben átlagosan 1,27 gyermek látja meg a napvilágot, s évente 1200-1600 között van az 1500 grammalatti koraszülöttek száma. Az utóbbi kapcsán elhangzott: a koraszülés okát csak 35 százalékban ismerjük, éppen ezért nagyon fontos, hogy minél tovább tartsuk az anyaméhben a magzatot. Voltaképpen a szülészet felelős a magzatért, az anyáért, a családért, végső soron a társadalomért –vonták meg a konklúziót.
Dr. Tóth Zoltán professzor a várandós gondozással kapcsolatban leszögezte: a reprodukciós ráta kedvezőtlen alakulása miatt minden egyes terhesség felértékelődik, éppen ezért a demográfia alakulásában a szülészet 10-15 százalékban tud segíteni. Előadások hangzottak még el a szülésznőképzés jelenéről, a szülésznők szerepéről a XXI. században, de betekintést nyerhettek a szakemberek az európai szülésznők tevékenységébe is. Szó volt a kiskorúak terhességvállalásáról, a tinédzser korú várandósokról, a hátrányos helyzetű terhesekről, a terhességmegszakításokról, a szülésre felkészítés jelenlegi helyzetéről, valamint az alternatív vajúdás lehetőségeiről is.
A konferencia ideje alatt a Bihari Múzeum alkalmi kiállítását tekinthették meg a résztvevők, Bábák Biharban címmel.