Berettyóújfalu vármegyeközpontként társadalmilag is komoly változásokon ment át, 1940-re a lakosságnak több mint negyedrésze az iparból és a kereskedelemből élt.
A helyi zsidóság nemcsak a község anyagi kultúrájában játszott fontos szerepet, de szellemi kultúrapártoló funkciót is betöltött. A berettyóújfalui zsidó hitközösség a legtöbb lelket, közel 1000 főt a 19. században számlált, a vészkorszakig a lakosság 9-10 százaléka volt zsidó a településen. A német csapatok 1944. márciusi megszállásakor az újfalui zsidóság sem kerülhette el a deportálást, és csak nagyon kevesen tértek vissza elhurcolásuk után. 1949-ben a megmaradt, visszatért zsidóság lélekszáma 246 volt, kevesebb, mint 100 évvel előtte.
Városunkban minden év áprilisában megemlékeznek a holokauszt magyarországi áldozatairól. Idén – a koronavírus-járvány miatt – különleges módon gondoltak vissza az áldozatokra.
A nap az önkormányzat kabinetirodájában kezdődött, ahol Kocsis Csaba és Dr. Vitányi István azzal az Ács Andrással beszélgetett, aki az egykor Berettyóújfaluban nyomdát működtető Ács/Adler József fia. Ács András közel 50 éve él Izraelben, ahol nagyothalló készülékeket forgalmaz. A beszélgetésen szó esett arról, Ács/Adler József központi alak volt városunkban, emellett Ács András mesélt a húsz évvel ezelőtt megjelent „Berettyóújfalu és környéke zsidóságának emlékkönyve” című kötet születéséről.
A programban a régi zsidóság tárgyi emlékeinek felkeresése is szerepelt, az első helyszín a teljesen felújított Zsinagóga volt, ahol a helyi zsidóságról és a megújult épületről Vitányi István beszélt.
A sétával egybekötött megemlékezés a holokauszt emléktáblánál folytatódott, melyet 2005-ben a Berettyóújfalu Városért Közalapítvány állítatott. Az épület, melynek falán az emlékmű látható, egykor Konrád György családjának tulajdonában állt. A Kossuth-díjas és lokálpatrióta író Berettyóújfaluban töltötte gyermekkorát az apai házban, amely az emeleten lakás volt, de a földszinti részen nyüzsgő, sokszínű kereskedelmi központ.
A következő helyszín a Sinka István Városi Könyvtár épületénél található emléktábla volt. Az emlékmű a hajdanán itt működő Ács/Adler József nyomdájának állít emléket.
A megemlékezés a Vágóhíd utcai zsidó temetőben zárult, ahol az a Blum Amram is el van temetve, aki 1883-tól 1907-ig irányította a helyi zsidó közösséget, főrabbiként pedig a térség meghatározó vallási vezetője volt.