Világszerte csaknem 100 millió ember életét követelte a kommunizmus. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma elérte az egymilliót. A halálos áldozatok mellett sokakat börtönbe zártak, megkínoztak, megbélyegeztek, csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek.
Rájuk emlékeztek február 25-én a Nadányi Zoltán Művelődési Házban. Dr. Vitányi István elmondta, az egypárti diktatúra kiépítése Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkárának letartóztatásával kezdődött. A politikus fogvatartása a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus közel 50 éves uralmát jellemezte. Az országgyűlési képviselő kiemelte, a terror nem csak tartozéka volt a rendszernek, de ez adta az alapját. Szűkebb hazánkban, Biharban is verőemberek, illetve pufajkások végezték könyörtelen tevékenységeiket. Több tucat embert ellehetetlenítettek, megvertek, emellett kegyetlenségeikkel számtalan ember életét is elvették. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, fontos emlékeznünk és emlékeztetnünk. Gondolatait azzal zárta, a történtek hatása korszakokon túlmutat, a tetteseket nevükön kell nevezni, és a jelen embereinek véglegesen le kell zárniuk a kommunizmusnak nevezett társadalomkísérletet, amely rengeteg embert megnyomorított, és amelynek a mai napig vannak hívei a közélet magas szintjein.
Az emlékbeszédet követően a megemlékezők a „133 nap – A Tanácsköztársaság története” című dokumentumfilmet tekintették meg. Borsody István alkotásának célja a megtörtént történelemhamisítás bemutatása. A nézők így betekintést nyerhetnek a világ második proletárdiktatúrájának, a vörös terror, valamint a honvédő harcok 1919. március 21-e, és augusztus 1-je közötti időszakába.