Tájakat és embereket mutat be július 5-ig az a tárlat, amely a művelődési ház galériájában kapott helyet. A kiállított fotók Kari Sándor, a Berettyó Televízió nyugalmazott vezetőjének munkái.
Az elmúlt években hagyománnyá vált, hogy a kerek évfordulót ünneplő helyi alkotók számára kiállítási alkalmat biztosít Berettyóújfalu Város Önkormányzata és a Nadányi Zoltán Művelődési Ház. Kari Sándor idén töltötte be a 70. életévét, ebből az alkalomból Muraközi István köszöntötte az ünnepeltet a május 23-ai tárlatmegnyitón. Városunk polgármestere azt mondta, párját ritkítóak és nagyon magas színvonalúak a falakon látható képek.
A kiállítást Vitéz Ferenc irodalomtörténész nyitotta meg, aki úgy fogalmazott: a „Tájak és emberek” címet viselő tárlat elnevezése alapján nyilvánvaló, hogy Kari Sándor fotóin keresztül valamilyen hétköznapiságában is megrendítő utazásra hív bennünket.
Vitéz Ferenc gondolatait azzal folytatta, ahogy Kari Sándor bemutat nekünk egy tájat, elénk állítja az embert, és ahogy a kettő kapcsolatát érzékelteti, abban nemcsak az van benne, ahogyan ő látja az elé táruló világot, hanem benne van a világnézete is.
Az irodalomtörténész hozzátette: a helyi nyilvánosság, a médiaélet, illetve a sajtó mai működésének alapjai Kari Sándor főszerkesztőként és fotósként végzett munkája nyomán alakultak ki.
Kari Sándor azt vallja magáról, hogy három ország – Magyar- és Biharország, valamint Erdély – fotósa. A galériában látható alkotások is ezt szemléltetik, a kiállítás az erdélyi mellett természetesen berettyóújfalui kötődésű képeket is bemutat.
Az ünnepi alkalmon elhangzott: Kari Sándort sok szép emlék fűzi a gyimesbükki 30-as számú vasúti őrházhoz, Gyimesközéplokon a Hidegség-pataka melletti tájhoz, valamint az ott élőkhöz – köztük Molnár Imre és családjához – is. A Báthory Gábor-díjas Kari Sándor emellett arról is beszélt, a jó képet fontos észrevenni.
Az ünnepeltet, aki nagyon hálás azért, hogy éppen a város napján nyílhatott kiállítása, tortával is köszöntötték születésnapja alkalmából. A tárlatmegnyitót Turzó Boglárka éneke tette teljessé, aki népdalcsokrával a Gyimesekbe „repítette el” a jelenlévőket.