Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére városunkban is ünnepi programokat tartottak március 14-én.
Ebben az évben is a református templom szolgált az ünnepi istentisztelet helyszínéül, ahol a Dr. Hermann-né Frenczel Erzsébet által hirdetett ige a számontartásról szólt, arról, hogy valamire emlékezünk, valamit észben tartunk, mert nem akarjuk elfelejteni. „Számon tartjuk hazánk történelmének jeles eseményeit és alakjait, így a márciusi ifjakat is, akik az életüket adták értünk” – mondta a református lelkipásztor. Arról is beszélt, nehéz lenne felfedni, milyen hit lakott a márciusi ifjak szívében, arról azonban nem feledkeztek meg, hogy Isten felettük áll, és ebből a kapcsolatból erőt meríthetnek. Hitük erkölcsi kötelezettségeit magukra vették, és nem emberi nagyszerűségnek tartották életüket. – Belülről jár át bennünket március 15-e üzenete, pedig a vége halál volt, mégis képes újra, meg újra bátorítani, megújítani, előremutatni, mert az áldozatuk nem volt hiábavaló – hangsúlyozta Hermann-né Frenczel Erzsébet.
A megemlékezés ezúttal is a Népligetben folytatódott, ahol Muraközi István mondott ünnepi beszédet.
„Az ezt követő megtorlás szörnyű volt” – tette hozzá a polgármester. Hosszú évekre elveszítettük önállóságunkat, sokakat október 6-án kivégeztek, ezreket bebörtönöztek, sokan elmenekültek. Kossuth Lajos emigrációba kényszerült, az itthoniak illegalitásba, kényszerű hallgatásba burkolóztak.
Idén „Tied vagyok, tied, hazám!” címmel a Bessenyei György Technikum diákjai adtak ünnepi műsort.
A nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezés most is koszorúk elhelyezésével zárult az 1848-49-es népligeti életfánál.