2026-07-14 11:53:41 |

 

 

Kegyetlen rablógyilkosságok halálra ítélt elkövetőinek ügyeit mutatta be előadásán Dulai Péter a Sinka István Városi Könyvtárban. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorjelöltje levéltári periratokra épülő kutatásain keresztül idézte fel a Kádár-korszak utolsó kivégzettjeinek történeteit, köztük több, Hajdú-Bihar vármegyéhez kötődő ügyet is érintve.

 

 

A kriminalista szerint ezek az esetek sokszor jóval egyszerűbbek felépítésükben, mint a könyvekben vagy filmsorozatokban megjelenő bűnügyi krimik, brutalitásuk és valós jellegük miatt azonban sokkal megrázóbbak is ezeknél a fikciós történeteknél.

 

Dulai előadásában hangsúlyozta, véleménye szerint az alkoholizmus, a kiszolgáltatottság és a gyors haszonszerzés reménye a felidézett emberölési esetek többségében meghatározó szerepet játszott. A debreceni esetben a „Sátán” becenéven elhíresült Lipők Sándor és társai egy idős férfit támadtak meg saját otthonában, ahol a rablási szándék rövid idő alatt halálos bántalmazásba fordult, miközben az elkövetők szinte értéktelen tárgyakat zsákmányoltak, és hasonló kegyetlenség jellemezte a Vadász Ernő nevéhez köthető tiszacsegei ügyet is, amelyben egy hazafelé tartó férfit vertek halálra néhány apróságért; Vadászt tettéért 1988 júliusában végezték ki, így őt tartják számon a megye és az ország utolsó kivégzettjeként is. A kriminalista szerint azonban a kiszolgáltatottság és a különböző függőségek napjainkban is ott rejtőznek a hasonló bűncselekmények hátterében. Ennek kapcsán került szóba a 2010-ben brutalitása miatt országos visszhangot kiváltó, Berettyóújfalut érintő Sápi Andrea-ügy is, amelyben a nő előbb altatóval próbálta megölni férjét, majd miután ezzel nem ért célt, megkötözte, megszúrta és fel is gyújtotta a férfit.

A kriminalista szerint ezekről az esetekről azért is fontos beszélni, mert a múlt legsúlyosabb bűncselekményeinek hátterében meghúzódó problémák napjainkban sem tűntek el, így a múlt feldolgozásához elengedhetetlen, hogy a társadalom szembenézzen saját traumáival.

 

A témában szerzett tapasztalatait az előadó korábban megjelent köteteiben is rendszerezi, ezekben az egymáshoz kapcsolódó esetekkel az elkövetők motivációit és a bűncselekmények társadalmi hátterét is az adott korszak történelmi kontextusában vizsgálja. 

Munkáihoz a szélesebbkörű értelmezés lehetőségét megteremtve az előadásait követően lehetőséget ad az érdeklődőknek arra, hogy kérdezzenek és véleményezzék is az elhangzottakat, ugyanakkor hangsúlyozta, számra is fontosak ezek a visszajelzések, és korábban több esetben is a résztvevők hozzászólásaiból merített inspirációt későbbi kutatásaihoz.