2011-11-08 10:31:04 | Frissítve: 2011-11-09 09:09:11

 

 

Interjú Török Istvánnéval, a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde intézményvezetőjével. Az optimizmusom abból fakad, hogy eredendően bízom az emberekben, a segítőkészségükben, a jobbító szándékukban. Arra törekszem, hogy problémafeltáró- és megoldó kapcsolatot alakítsak ki környezetemben.

 

 

- Idén nyáron újabb ötéves ciklusra, egyhangúan választotta meg a város képviselő testülete intézményvezetőnek. Minek tulajdonítja ezt a személye iránt megnyilvánuló bizalmat?

- Nagy örömömre szolgált ez a tény. Biztattak és bizalmat kaptam. 1983 óta itt dolgozom, 1992 óta vagyok vezető, az összevont intézménynek előbb egy évig megbízott, majd 2006-tól kinevezett vezetője voltam. Az elmúlt hat év alatt sikerült olyan szervezeti kultúrát kiépíteni, amely biztosítja a gyermekek egészséges környezetben történő nevelését, a családokkal együttműködve. A pályázatomban annak a magas színvonalú szakmai munkának a folytatását, illetve azon munka feltételeinek a megteremtését tűztem ki célul, amely az intézményekben folyik és folytatódni is fog. Egyetem Hajdúböszörményi Felnőttképzési Karának, illetve a Bessenyei György Szakközépiskolának.

- Az elmondattak alapján úgy tűnik, minden személyi és tárgyi feltétel adott a pedagógiai program sikeres megvalósításához.

- A személyi feltételek valóban megvannak, s bízom abban, hogy az új köznevelési törvény nem módosítja hátrányosan a meglévő személyi állományt. Az óvoda fenntartója – várhatóan – továbbra is az önkormányzat marad, amely lehetőségeihez képest eddig is támogatta az intézményt, biztosítva a dologi-tárgyi feltételeket. Természetesen, mindig van újabb igény, hiszen már csak egy intézmény nem újult meg az elmúlt hat év során, ez pedig a székhely óvoda, a Radnóti utcán. Az önkormányzattal közösen keressük a pályázati lehetőségeket az óvoda újjáépítésére, bővítésére, az optimálisabb feltételek megteremtése, az esélyegyenlőség érvényesülése érdekében.

 

- Mindig is óvónőnek készült?

- Mindig. Már egészen kicsi koromban pedagógus szerettem volna lenni. A játékaimban mindig tanító néni voltam. Végül úgy éreztem, hogy a 3-7 éves korosztály áll hozzám a legközelebb, és itt ragadtam le.

 

- Irigylésre méltó az a kiegyensúlyozottság, optimizmus, derű, ami Önből árad, bárhol jelenik is meg. Mindig ilyen elégedett?

- Mint mindenki másnak, nekem is vannak problémáim. Az, hogy ez nem látszik rajtam, azt jelenti, hogy keresnem kell a megoldást, amit többé-kevésbé meg is találok. Az optimizmusom abból fakad, hogy eredendően bízom az emberekben, a segítőkészségükben, a jobbító szándékukban. Arra törekszem, hogy problémafeltáró- és megoldó kapcsolatot alakítsak ki környezetemben.

 

- Mutassa be az egész város óvodás korú gyermekeit felölelő intézményt!

- Összesen hét tagintézmény tartozik a Vass Jenő Óvodához és Bölcsődéhez, melyből hat óvoda, egy pedig bölcsőde. 18 óvodai és 4 bölcsődei csoportunk van. Előbbiekben 481 gyermek, utóbbiakban 47 kisgyermek van. Nagy intézmény vagyunk, mutatja ezt a dolgozói létszám is: a 68 felnőttből 37 óvodapedagógus, 9 kisgyermeknevelő, 18 dajka, 3 kisegítő alkalmazott és egy adminisztrátor végzi feladatát. A 37 óvodapedagógusból 20 szakvizsgával rendelkezik. Nagyon innovatív, érdeklődő közösség a miénk, ami azt jelenti, hogy az új pedagógiai módszereket alkalmazzák is a napi munkájukban. Ezt alá tudom támasztani azzal, hogy részt veszünk különböző pályázatokban, például a most befejeződött "Átmenet az óvodából az iskolába" munkacsoportban (hat fő), a "Minőségfejlesztés Biharban" munkacsoportban (3 fő), a "Mérésértékelés” munkacsoportban (2 fő), a "Kompetenciaalapú nevelés”  munkacsoportban (3 fő), illetve az "Identitásra nevelés” munkacsoportban (2fő). Pályázott az intézmény  referenciaintézményi címre, amit meg is kaptunk. Ez azt jelenti, hogy olyan szakmai munka folyik nálunk, amely a többi intézmény számára mintaértékű. Ezt egy külső szakértőkből álló bizottság állapította meg, amire nagyon büszkék vagyunk, s várjuk a programunk iránt érdeklődő pedagógusokat, akik ezt a szakmai munkát elméleti és gyakorlati síkon ismerhetik meg nálunk.

- Hogyan foglalná össze röviden az intézményükben folyó óvodai program célját és feladatát?

- Óvodai tevékenységünk során az a célunk, hogy nyitott, bátor, kezdeményező, testben, lélekben boldog, kiegyensúlyozott gyerekeket neveljünk, akik sikeresen illeszkednek be az iskolai közösségbe. Ehhez olyan ingergazdag környezetet igyekszünk biztosítani, amelyben a felzárkóztatás és a tehetséggondozás lehetősége is adott. Ezért sikeresen pályáztunk a "Tehetségpont” címre, amelyet augusztusban meg is kaptunk, s most azon dolgozunk, hogy a tehetségígéreteknek még több lehetőséget tudjunk biztosítani kreativitásuk fejlesztéséhez. Tagintézményeink közül többen Zöldóvodák, Vöröskeresztes Bázisóvodák, a bölcsőde pedig gyakorló intézménye a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Felnőttképzési Karának, illetve a Bessenyei György Szakközépiskolának.

- Az elmondattak alapján úgy tűnik, minden személyi és tárgyi feltétel adott a pedagógiai program sikeres megvalósításához.

- A személyi feltételek valóban megvannak, s bízom abban, hogy az új köznevelési törvény nem módosítja hátrányosan a meglévő személyi állományt. Az óvoda fenntartója – várhatóan – továbbra is az önkormányzat marad, amely lehetőségeihez képest eddig is támogatta az intézményt, biztosítva a dologi-tárgyi feltételeket. Természetesen, mindig van újabb igény, hiszen már csak egy intézmény nem újult meg az elmúlt hat év során, ez pedig a székhely óvoda, a Radnóti utcán. Az önkormányzattal közösen keressük a pályázati lehetőségeket az óvoda újjáépítésére, bővítésére, az optimálisabb feltételek megteremtése, az esélyegyenlőség érvényesülése érdekében.

 

- E felelősségteljes munkája mellett még egy civil szervezetnek, a Bihari Népművészeti Egyesületnek is az elnöke. Milyen indíttatásból, hogyan került oda?

- A hagyományokhoz való kötődésembe úgyszólván beleszülettem. Szüleim nagycsaládosok voltak, édesanyámék tizenketten voltak testvérek! Számunkra a mindennapok velejárója volt a népdaléneklés, a citerázás, a szövés, az unokatestvérekkel való közös játék, a mesék, történetek hallgatása a nagyszülőktől, a nagy disznótorok, a jeles napok megünneplése. Mindez szervesen kötődött később az óvoda világához, hiszen a népmesék, népdalok, játékok megismertetése az óvodáskorú gyermekekkel, természetes volt részemről. Pedagógusként pedig elvégeztem a felsőfokú népi játék szakoktatói tanfolyamot, szövés szakon. Az egyesületnek pedig megalakulása – 1993 – óta elnöke vagyok. A térségben élő, kézművesség iránt érdeklődő pedagógusokat, mestereket fogjuk össze, a még élő vagy már feledésbe merült hagyományok továbbélése érdekében. A mestereknek kiállítást, zsűrizést szervezünk, biztatjuk őket a megmérettetésre, a népi iparművész cím elnyerésére. Az egyesület 136 tagja azon dolgozik, hogy önzetlenül adja át ismereteit a felnövekvő nemzedéknek. Általános tapasztalat, hogy a gyerekek nagyon szeretnek nemezelni, gyertyát mártani, gyöngyöt fűzni, fonaljátékokat készíteni.

 

- Ha már a különböző nemzedékeknél tartunk: kikkel könnyebb bánni, a gyerekekkel vagy a felnőttekkel?

- Nem teszek különbséget, hiszen a személyiség tisztelete, elfogadása ugyanúgy fontos a gyermeknél, mint a felnőttnél. Tiszteletben tartom érzelmeiket, érdeklődésüket, megismerési vágyukat. Számomra továbbra is a gyermekek mindenekfölött álló érdeke a fontos.

 

- Ezt a szerteágazó, felelősségteljes munkát hogyan tolerálja a család?

- Ezt a munkát csak a család támogatásával, megértésével lehet végezni. Teljes embert kíván, sok időt igénylő munka az enyém. Elfoglaltságomat férjem megérti, hiszen az ő vállalkozói tevékenysége is sok időt igényel. Gyermekeink már önálló életet élnek, mindketten családosak, most várjuk második unokánkat.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella