A magyar kultúra ünnepén, január 22-én, a Nadányi Zoltán Művelődési Központ Vármegye Képgalériájában egy egzotikus fiatal lányra lettem figyelmes. Kísérője, Török Istvánné, a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője és a tolmács, Baloghné Szigeti Julianna, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény angoltanárnője volt. Kíváncsiságom kielégítéseként megtudtam: a húszéves Po-Ying tajvani egyetemista, másodéves újságíró szakos hallgató, s egy diákcsere program keretében előző nap érkezett Berettyóújfaluba hathetes önkéntes munkára. Bővebb ismerkedésre már a szerkesztőségben került sor.

Beszélgetésünkből kiderült, Autumn – ahogyan becézik – az AISEC Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete szervezésében érkezett hazánkba, mert mindenképpen Európában szeretett volna önkéntes munkát vállalni, s éppen Magyarországon. Ebben a fő koordinátor Törökné Marika, a tolmács pedig Julianna tanárnő lett. Az önkormányzat támogatásával az Arany János Kollégiumban nyert elhelyezést, ahol mind a diákok, mind a pedagógusok nagy szeretettel fogadták, s veszik körül azóta is. Amikor első benyomásairól kérdezem, elmosolyodik: megérkezvén a Liszt Ferenc Repülőtérre, turistáktól érdeklődött, hogyan juthat el Debrecenbe. Az eligazítás után vonatra szállt, a megyeszékhelyen pedig már várták az Egyesület képviselői, s kihozták Újfaluba. Rengeteg élmény zúdult a nyakába: a kollégiumban annak ellenére, hogy akadnak nyelvi nehézségek, jól elboldogulnak egymással. Az óvodákban pedig mindenütt rajongással veszik körül a gyerekek. Az önkéntes munka célja, hogy megismertessék távoli országok, népek kultúráját, s éppen ezt teszi a fiatal lány mindenütt, ahol megfordul. Rövid mondókákat, versikéket tanít a gyerekeknek, de mesél országa történetéről, éghajlatáról, növény és állatvilágáról. Szívesen vesz részt a gyerekek játékaiban, s már az összehasonlítást is elvégezte a tajvani és magyar óvodák között. Úgy véli, a magyar óvodák sokkal nyitottabbak, gyermek centrikusabbak, módszertanilag is sokszínűbbek. Érdekes megfigyelést tett: a magyar gyerekek felfelé építkeznek az építőkockákból, ők viszont szélesen, szétterülve. Valamennyi tagintézményben – az újfaluiakon kívül Váncsodon és Mezősason is – megfordul, de ellátogat az általános iskolákba is. Volt már a Városházán is, beszélgetett Muraközi István polgármesterrel és Ökrös Zoltán címzetes főjegyzővel. Megtekinti városunk főbb nevezetességeit, de eljut megyénken, sőt, országhatárainkon túlra is: Törökné Marikával Nagyváradra utazik, csoporttársaival pedig Prágába és Bécsbe egy-egy hétvégén.

A kérdésre, hogy nincs-e honvágya, azt feleli: az első héten volt, ám hála az internetnek, minden nap beszél családjával – édesapja rendőr, édesanyja könyvelő, testvére egyetemista – skype-on. (Bár a hétóra eltolódás okoz némi nehézséget.)

Eddigi benyomásai kedvezőek: tetszik neki a magyar gasztronómia, mindent megkóstol. Már minimális magyar szókinccsel is rendelkezik: elszámol tízig, köszön a napszakoknak megfelelően, néhány személy- és állatnevet is megtanult.

A kérdésre, hogy visszatér-e hazánkba, határozott igennel felel: a nyári szünetet Finnországban tölti majd, de feltétlenül szeretne visszajönni hozzánk.

Úgy legyen, Berettyóújfalu visszavárja!

(Bihari Hírlap - Nyírő Gizella)

Berettyóújfalu

önkéntes

óvoda